A padlásterek évszázadokon át a cselédség szálláshelyéül, vagy nyomorgó művészek lakó- és munkatereként szolgáltak. De éppen a művészek voltak azok, akik az olcsó hajlékból hamarosan nagyvonalú műtermeket csináltak.

Lassan a tetőtéri lakásoknak is kialakult a maguk vonzereje. Sok városi ház tetőszintje ma jobban és szebben van kialakítva, mint az alatta lévő lakások, és előfordul, hogy egy családi ház tetőterében otthonosabban lehet lakni, mint a földszinten.

Mindenképpen érvényes az, hogy a tető alatt meglévő tartalék terek kiépítése az új lakóterek létrehozásának legolcsóbb és legkézenfekvőbb lehetősége.

A lakásínség oda vezetett, hogy az utóbbi években enyhítettek az építésrendészeti előírásokon és különösen az agglomerációs övezetekben ma olyan terek kiépítésére is lehetőség van, amit korábban nem engedélyeztek (pl. pince, padlás).

Tetőtérbeépítéseknél nem mindig ragaszkodunk a teljes munka elvégzéséhez. Számunkra az is megfelelő ha a fa, burkoló vagy szigetelő anyagot biztosítjuk.

Tetőtérbeépítési gondolatainkat, főbb szempontjainkat szívesen megosztjuk vevőinkkel, hogy ezzel ötleteket adva ők akár önállóan is megvalósithassák elképzeléseiket.

Tetőtérbeépítési szempontjaink a tervezés során:

Tetőtér beépítésének okai lehetnek: felnövekvő gyerekek, gondozásra szoruló szülők, otthoni munkahely, nagyobb mozgástér...

Épületgépészeti lehetőségek: elektromos vezetékek, víz- és szennyvíz vezetékek, fűtési rendszer bővítése

Építési előírások:

Általában a tetőtér beépítés engedélyköteles - kivéve ha bizonyos területeket nem a rendelkezési módra megfelelően használjuk - ehhez mindig építészmérnök szükséges, tekintettel arra, hogy az előírások az egyes építési övezetekben eltérőek.

Minimális belmagasság:

A tetőtérben elhelyezett tartós emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek szabad belmagassága leginkább 250 cm legyen. Az alapterület számításánál a helyiségeknek azon részeit, mely nem éri el a 190 cm-t, nem kell figyelembe venni.

Villámvédelem:

Szinte hihetetlen, de igaz: óránként több mint egymillió villámcsapás éri a földet. Magyarországon évente a villámcsapások átlagos gyakorisága négyzetkilométerenként kettő. A villámvédelmi berendezéseket természetesen szakszerűen, szabványnak megfelelően, időtálló jó minőségben, és teljeskörű kiépítettséggel, szakemberrel kell telepíteni.

Tetőnormák:

o Nyeregtető (két egyenlő magasságú ferde felület)

o Kontyolt nyeregtető (a tetőteret a négy ferde sík erősen leszűkíti)

o Manzárd tető

Tető állapota:

Mielőtt hozzáfogunk az építési munkához gondosan megvizsgáljuk a tető állapotát. Igy az esetleges hibákat egyszerűen elvégezhetjük, mint mikor már minden burkolva van.

Tetőhibák:

A tetőhibák vizsgálata során először a cserepek állapotát figyeljük: nincs-e elrepedve? nincs-e leválva? nem keletkezett-e már salétrom?

Ellenőrizzük a lemezszegélyek állapotát az erkélyeknél, szellőzőcsöveknél és kéményeknél. Ellenőrizni kell az ereszcsatornákat is, mert a forrasztási helyek szétmálhatnak, ha nincs megfelelő esés, akkor a piszok és a víz könnyen lerakódhat.

A beépítési munkák elött célszerű kijavítani az emlitett hibákat, mert később sokkal többe kerülhetnek ezek a munkák.

Favédelem:

A régi tetőszerkezeteket általában még nem kezelték favédő szerekkel, ezért rovarok is ellephetik öket. A vegyszeres favédelem feladata, hogy a tetőszéket és a többi teherhordó fa épületelemeket a kártevők ellen védi.

Szigetelés:

A korszerű tetőknél a cserepek alatt alátéthéjazat található.

Feladata az esővíz és a porhó behatolásának megakadályozása, és a keletkező kondenzvíz elvezetése.

Ha a napsütésnél a cserepek között be tudunk látni, akkor a záporeső vagy a porhó is könnyen behatol. A behatoló víz nyomait a tetőterekben és szarufákon lévő csepegési helyeken is meg lehet találni. A gyanús helyeken szoktunk köröm próbát csinálni, mert a korhadt fa könnyen kaparható.

Hőszigetelés:

A hőszigetelés az energia ésszerű megtakarítását szolgálja. Barátságos és egészséges belső klímát biztosít. A hő természetes tulajdonsága, hogy mindig a hidegebb oldal felé vándorol. Télen belülről kifelé, nyáron kívűlröl befelé. Ez mindaddig tart amíg az épülettest két oldalán a hőmérsékleti egyensúly ki nem alakul.

Hőszigeteléseinket csökkenteni lehet, de teljesen megszüntetni azonban lehetetlen.

Szigetelésre leggyakrabban az üveg vagy közetgyapotból készült ásványi lapokat használjuk. Alternativ szigetelőanyagokként még használunk keményhabot (sztiroropon), parafalapokat vagy cellulóz - és papírforgácsot.

Különös gondot fordítunk a szigetelés nedvesség elleni védelmére is. Sok szigetelőanyag ugyanis, ha nedvessé válik, elveszti hatékonyságát.